Kunfako.hu

A lovak mindig is szerves részét képezték a magyarság történelmének alakulásában. Mára szerepük átalakult, és javarészt a társadalomban kedvtelés céljából tartanak lovat az emberek. Ez annyit tesz, hogy itt a lótartó nem feltétlenül rendelkezik magas szintű képzettséggel lovaglás terén, hanem az élet rohanása mellett csak kikapcsolni szeretne egy kicsit. Ebben az esetben a lótartónak az egyik legfontosabb, hogy a lovát bármennyi kihagyás után is nyugodt szívvel vegye elő. Ehhez egy stabil idegrendszer szükséges, melyet befolyásol a vérmérséklet, vagyis az, hogy hogyan reagál az állat a külső ingerekre. Ez kihathat a ló tanulékonyságára és stresszkezelésére is.

A kunfakó ló tenyésztése során, a szelekció egyik nagyon fontos és szigorúan vett szempontja a temperamentum, vérmérséklet, az, hogy milyen személyiségű a ló. Mivel a lófajta igen sokoldalú, így fontos a jó idegrendszer, és az, hogy kiegyensúlyozott egyedek kerüljenek be a tenyésztésbe. A fajtával kialakult kapcsolatom régebbre nyúlik vissza. Egészen kislány koromban találkoztam a kunfakóval, majd egy kis szünet után ismét az életem részévé vált. Szakmai gyakorlatomat is a jászszentlászlói tenyészetben töltöttem, illetve már 3 éve nyaranta eltöltök ott minimum egy-két hetet, így több lovat láthattam már munkában. Saját tapasztalataim alapján, leszűrtem több helyről, több egyedből, hogy egy gyorsan tanuló, biztos lófajtáról van szó. Ettől függetlenül mégis felmerülhet az a vélekedés, hogy a negyed arab vagy arab félvér lovak temperamentumosabbak, érzékenyebbek lehetnek társaiknál.

Ezek alapján fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy ez vajon tényleg így van-e. A kérdés feltárásához, egy egyszerű nyomás-engedéses kísérletet vezényeltünk le, körmunkával. A foglalkozások során, pedig megfigyelésre került a lovak személyisége is. 12 ló került kiválasztásra, három helyről, akik nagyon hasonló tartástechnológiai szempontok szerint élik mindennapjaikat. A mérések időpontjában (a kísérleten kívül) a lovakkal érdemi munka nem folyt. Mindegyik egy alaptudással rendelkezett (vezetés, kikötés, ápolás). A 12 lovat származásuk alapján 3 csoportra osztottam: 0-12,5% közötti arab génhányadú egyedek; 25%-37,5% közötti arab génhányadú egyedek; 50%-75% közötti arab génhányadú egyedek.

A foglalkozások során a lovaktól a nyomástól ellentétes irányba történő elmozdulást vártam, minél gyorsabban. Öt ponton helyeztem nyomást a lovakra: tarkóban, vállon jobb és bal oldalt, farnál jobb és bal oldalt. Körmunka során pedig 10 percig dolgoztak a lovak 2 jármódban (lépésben és ügetésben), sűrű kézváltásokkal, és ezalatt a lazítottság jeleit figyeltem: prüszkölés, nyak előre lefelé nyúlása, lerágás. Használt eszközeim száma csekély volt, csak egy csomózott kötőfék, kiképzőszár, hosszú pálca és stopper volt a segítségemre. A mérések körkarámban zajlottak.

Az előzetes feltételezések alapján a reakcióidőnek úgy kellett volna csökkennie, ahogyan az arab génhányad nő, viszont a kísérlet végén, egyedül a primitív típus hozta a vártakat, így volt a leglassabban reagáló csoport a 0-12,5 %-os arab génhányadú csoport lett. A leggyorsabban reagáló csoport az elváráshoz képest a 25-37,5 %-os arab génhányadú csoport lett, ami a fajtában kívánatos célérték a tenyésztés tekintetében.

A mérések alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az arab gének valami oknál fogva kevésbé érvényesülnek, több ősi típusú gén mellett, mint a félvéreknél. Ettől függetlenül a negyedaraboknál sem elhanyagolható az ősi típus átörökítő képessége, mivel itt is jelen van. Ez nem azt jelenti, hogy az arabok ne lennének átütő örökítők, hanem hogy ezeknek az ősi típusú lovaknak a genetikai adottságaik, valamint a tudatos, következetes szelekció hatására, ténylegesen kivételesen kiegyensúlyozott, együttműködő állatok. Az arab géneknek köszönhetően pedig finom, puha mozgást láthatunk a lovaknál, amellett, hogy ezt a kellemes, figyelmes, reaktív tulajdonságot hozzák. Illetve a magasabb génhányadnak köszönhetően könnyebb volt a körmunka során lazulniuk, izomzatukat sikerült könnyebben, erőfeszítések nélkül igénybe venniük. 

Az összes egyed a munka során reakcióidőtől függetlenül, szinte egész végig ugyanolyan kiegyensúlyozott tudott maradni, ha pedig valami kis ijedtség történt könnyen vissza lehetett őket nyugtatni. Személyiségtípusukat tekintve pedig a többség balagyféltekés, melynél a gondolkodás előnyben részesül az ösztönnel szemben.

Összességében a tenyésztésben fontos szerepet játszó szelekció megvalósul. Az arab génhányadtól függetlenül az egyedek embercentrikusak, nyugodtak, érdeklődőek. Ezek a tulajdonságok pedig elengedhetetlenek egy tipikus családi ló számára.

 Írta: Csáki Anna

Teljes szakdolgozat megtekinthető: ide kattintva