Egészségmegőrzés
Lovunk épségét, egészségét nem kockáztatjuk sem hiúságból, sem hamis becsvágyból. Jól ismerjük lovainkat, figyeljük jelzéseiket, munkakedvüket, hangulatukat. Ha baj van egy lóval, a gyakorlott szem könnyen észreveszi a csüggedt tartásáról, étvágytalanságáról. Ilyenkor azonnal pihenőt kell tartani, szükség esetén állatorvost hívni.
Ha előfordul nyeregnyomás, döntenünk kell annak súlyosságáról. Általában 1-2 nap pihentetés elegendő, ilyenkor hideg vizes borogatást, jégzselét érdemes használni.
Heveder nyomás esetén nyergünk alkalmas arra, hogy heveder nélkül is lehessen bennük lovagolni, míg lovunk regenerálódik. A málha egy részét viszont ilyenkor átadjuk társainknak, a heveder helyét hűtjük esténkén.
A pihenőknél gondosan átnézzük a lovainkat, áttapogatjuk lábaikat, ellenőrizve azok hőmérsékletet, állapotát. Megvizsgáljuk a patkókat is. Lenyergelésnél minden esetben csutakolunk, ezzel tulajdonképpen átmasszírozzuk lovainkat. Vigyázunk, hogy izmaikat nehogy túlerőltessük, ne kapjanak izomlázat.
Ha biccent a lovunk, meg kell állapítanunk annak súlyosságát (lépésben sántít, vagy csak ügetésben, illetve mely része érzékeny a lábának). Az enyhe biccentésnél egy nap pihentetés után, gyalogosan folytatjuk az utat egészen addig, amíg a ló teljes mértékben helyre nem jön. Közben esténként jégzselézzük. Ha a biccentést, vagy az egyéb sérülést nem tudjuk megszűntetni, a lovat hazaszállítatjuk.
Nem szoktuk nagydobra verni utazásunkat, hiszen magunk örömére, a „magunk kenyerén” utazunk, amit bármikor abbahagyhatunk. Anyagi támogatókra (szponzorokra) nincs szükség, hiszen a málhás lovas vándorlás, a szabad ég alatt alvás nem a költséges utazások közé tartozik.
Forrás: Bodó Imre – Dr. Hecker Walter: Gyakorlati lótenyésztés